MOBSTERS' CONFESSIONS (1998)

Gokudo Zangeroku

Rendezte: Rokuro Mochizuki

A V-cinema korszak is kitermelte a maga kultrendezőit. Ezek közül kétségtelenül Takashi Miike neve cseng a legjobban, aki a 90-es évek elején készített extravagáns akció és jakuzafilmjeinek köszönhetően ki tudott törni ebből a közegből, hogy aztán napjaink egyik legfontosabb japán rendezővé válhasson. De semmiképpen sem feledkezhetünk meg Rokuro Mochizuki-ról sem, aki az olyan filmjeivel, mint az Onibi, a Yakuza In Love vagy éppen az Another Lonely Hitman ugyanúgy helyet bérelt magának a korszak és egyben a műfaj legkiválóbb rendezőinek csekély létszámú elitjében. A Mobsters’ Confessions a rendező kevésbé jól sikerült, ebből következően pedig kevésbé is ismert műve. A népszerű japán író Jiro Asada mangája alapján készült filmalkotás, a szokásos "felemelkedés és bukás" témát dolgozza fel.

Tokióban járunk, a 80-as évek „buborékgazdaságának” idejében. Jiro Asakawa (Matsuoka Shunsuke) egyszerű szélhámos, aki a csőd szélén álló kisebb vállalatok vezetőitől próbál pénzt kicsalni. Egyik ilyen alkalommal megismerkedik Kumiko-val (Kanaya Amiko), aktuális áldozata mostohalányával. Jiro első látásra beleszeret a lányba. Mivel Moriyasu a mostohaapa, nemcsak nevelt lányaként szerette Kumiko-t, hanem gyermekkora óta szexuálisan is kihasználja, a lány nem is kéreti magát sokáig, hogy Jiro-val tartson. Kamewada jakuzafőnök (Hino Shohei), Moriyasu vállalatának fő hitelezője átlát Jiro tervein, de ahelyett, hogy megbüntetné, inkább kéri a részét a kicsalt pénzből. A biztonság kedvéért Jiro mellé adja az egyik emberét, a kissé lökött Jay-t (Tsurumi Shingo) is, hogy szemmel tarthassa. Jiro megpróbálja átverni Kamewada-t, ám a jakuzafőnök erre is rájön, de ismét megkíméli az életét, sőt, megengedi Jiro-nak, hogy saját üzletbe kezdjen, cserébe viszont 50%-os részesedést kér. Így Jiro, Jay és Kumiko segítségével belevág a saját, csalásra épülő bizniszébe, ami során egyre feljebb jutnak, de ugyanakkor egyre mélyebbre is süllyednek az alvilág mocskába. Idővel azonban Jiro többre vágyik, és amikor Kamewada visszautasítja a függetlenedési szándékát, a férfi úgy dönt, hogy szembefordul a jakuzákkal, ez pedig végül a bukását okozza.

A Mobsters’ Confessions a (v-cinema filmektől nem szokatlan módon) nem egy hagyományos jakuzatörténet. A középpontban nem a jakuzák állnak, a film főhőse Jiro valójában nem is csatlakozik hozzájuk. Ő csak amolyan „bedolgozó”, egy eszköz, ami termeli a pénzt, de bármikor feláldozható. A film, ahogyan a címe is mutatja, egy bűnöző vallomása. Jiro a történetet végig kísérő narrációja olyan, mintha a férfi lelkiismeretét hallanánk. Tisztában van ugyan saját erkölcstelenségével, ugyanakkor lelkiismeretfurdalást csak ritkán érez. Számára ugyanis semmi sem szent, a nagyobb profit érdekében bárkit hajlandó fel- illetve kihasználni. Még szerelmét Kumiko-t is nyugodt szívvel zavarja be az üzleti érdekeltségek ágyába, csak, hogy minél jobban elnyerje azok bizalmát. Kumiko-nak (valószínűleg a megrontott fiatalkor következményeként) persze nem esik különösebben nehezére a kurválkodás, ugyanakkor Jiro iránt az elejétől fogva őszinte szerelmet táplál. A férfi azonban mindezt elég furcsán viszonozza. Annak dacára, hogy rendszeresen kihasználja és megalázza a lányt, folyamatos féltékenység gyötri, amely időnként agresszió formájában tör ki belőle, hogy aztán az indulatos kirohanások, és néhány kiosztott pofon után, Kumiko-val újabb hosszantartó szexuális játszadozásokban találjanak ismét egymásra. A csapat harmadik tagja, az imbecillis Jay, (aki leginkább egy bedrogozott rockerre hasonlít) a kissé bizarr viselkedése ellenére is szimpatikus figura, látszólag(!) végig lojális marad Jiro-hoz. (Jiro is megbízik benne, még a saját részének 10%-ról is hajlandó volt lemondani, csak hogy Kamewada Jay életét is megkímélje.) A trió mondhatni tökéletes összhangban működik együtt. Jay és Kumiko a meggyőzésben segít, a dolog könnyebb részét viszont Jiro végzi. Ennek ellenére szereti a főnököt játszani, pedig valójában semmiféle tehetsége, vagy képessége nincs meg hozzá, uralkodási vágyát ezért többnyire Kumiko-n éli ki. A Jakuza szorításából azonban képtelen szabadulni, s végül a saját nagyravágyása áldozata lesz.

Mochizuki pinkufilmes múltja visszaköszön a filmben. Nem a pucér női testek, vagy az azokon elkövetett erőszak bemutatása miatt, hiszen ezekből viszonylag keveset láthatunk a filmben. Sokkal inkább Jiro felfoghatatlan dührohamai, és a feleslegesen elnyújtott szexjelenetek indokolatlan használata az, ami nagyon megterheli ezt a másfél órát. Az amúgy sem túl izgalmas történet így darabossá válik, a néző figyelme pedig folyamatosan kiesik a ritmusból. A karakterek egyike sem képes olyat felmutatni, ami miatt a megtekintés után akár egy nappal is még emlékeznünk kellene rájuk (egyedül talán Jay volt valamennyire „érdekes”), különösen Jiro alakja és viselkedése megfoghatatlan. Az ilyen esetekben még egy utolsó mentőöv lehetett volna a tökös akciószekvenciák halmozása, de sajnos itt ezekből is fájóan kevés van.

Igazából semmi különös vagy szokatlanul újszerű nincs ebben a filmben, ami miatt egy kicsit is kiemelkedhetne az ekkoriban futószalagon gyártott jakuzafilmek sokaságából. A szerelmi dráma, a bűnügyi krimi, a szex és a jakuza téma általában tökéletesen összeilleszthető darabok, itt azonban valahogy mégis hiányzik közülük a megfelelő összetartó erő. De mindezek ellenére, a filmben végig ott volt a potenciál, így a Mobsters' Confessions alapjában véve nem egy rossz film, csak túl sok dolog maradt kihasználatlan, míg némelyek viszont feleslegesen el lettek túlozva, plusz hiányzik belőle a feltűnéshez szükséges extravagancia is. Mindenevőknek javallott, máskülönben nyugodtan mehet a megnézendők listájának végére.